ADHD a mindennapokban

Egy Targoncás Naplója

Megfeneklett Tehetségek, Thomas E. Brown-tól

2021. április 13. -

derekba_tort_elet.JPG

A könyvet sok érintett várta már Magyarországon. Egy gyors összefoglelóra gondoltam, de teljesen új oldalról közelít és tetszik a látásmódja. Sok olyat leírt, amit magamon is észre vettem...

Nem tehettem mást...

 

Ezért írok egy részletes összefoglalót, helyenként a gondolataimmal és megjegyzéseimmel. A könyv már kellemesen indít, leírja hogy az ADHD egy öszetett zavar a végrehajtó funkciókban. Gyakran nagyon értelmesek vagyunk.

Megj.: Tehát nem vagyunk hülyék, fogyatéskosok, lusták és gyépések.

A könyv fő iránya az érzelmek hatása a magasabb funkciókra (kognitív funkciók, munka memória, logika). Mikor tanulunk, pozitív érzelmek segítenek hogy megjegyezzük amit kell. De vannak tudat alatti érzelmeink is, amik gátolják vagy elindítják az érdeklődésünk, a memóriánk, vagy a tanulási kedvünk egy feladathoz.

Megj.: Eddig minden szakember azt monda, hogy AZÉRT VANNAK ÉRZELMI GONDJAINK MERT ADHD-ÉSEK VAGYUNK, addig ez a könyv azt állítja: AZÉRT VAGYUNK ADHD-ÉSEK, MERT ÉRZELMIZAVARAINK VANNAK.

A normális agynál kevesebb a huzalozása az agyunknak, ezért a cselekvés és a gátlás amit érzelmek indítanak el, zavart szenved. Pozitron emissziós tomográfiával bebizonyították, hogy az agyunk jutalom-felismerő rendszere nem jó.

Megj.: Tehát mikor valamit megtanulunk, nem tudatos érzelem kapcsolódik ahhoz. Pl. egy aktíváló vagy gátló érzés. Ha ez nincs, az információ átmegy az agyon.

A végrehajtó funkcióink hat részre bonthatóak:

  1. Aktivitás: Munka elkezdése, priorizálás, feladatok, dolgok rendezése. Az ADHD-ések extrém halogatását ez a zavar okozza.

  2. Összpontosítás: Figyelem, olvasott szöveg megértése.

  3. Erőfeszítés: Éberség, munkatempó. Lefekvés, felkelés.

  4. Érzelem: Harag, aggódás, vagy más érzelmek veszik át az irányítást.

  5. Memória: A munka memória,a megtanult dolgok felidézése.

  6. Cselekvés: Tágabb kontextus értelmezése, feladat végrehajtás.

 

Az ADHD ezek megkésett fejlődését vagy károsodását jelenti. Az Amigdala az agy belsejben van. Ide fut be minden észlelés és gondolat, amit előzetesen feldolgoz. Itt kap minden dolog pozitív vagy negatív értékelést.

Érzelmek és memória: Az agy minden bejövő információhoz egy érzést ad hozzá, ami olyan mint a könyvjelző. Ha ismét találkozunk ugyanazzal a dologgal, az agyunk előhavja a könyvelzőt ami megmondja, hogy:

Hagyjuk figyelmen kívül, meneküljünk, gátlás vagy aktíválás történjen?

 

Ez dönti el, hogy az agy figyelmet szenteljen-e bizonyos észleléseknek. Az érzelmi tevékenység nagyobb része a tudatos szinten kívül történik.

Ez automatikus válasz reakció az részéről. négy fontos dolog, ami eltér az ADHD-és embereknél:

  1. Idegsejt kapcsolódások károsodása: Kisebb számúak az információ továbbító hálózatok mint az egészsges embereknél.

  2. Az agy ritmikus összehangolódásának zavara.

  3. Késedelem az agy érési folyamatában.

  4. Az agy biokémiai működése.

 

Fontos probléma még az áldozat hibáztatás. Egy idő után az ADHD-és személy is elkezdni magát okolni amiért nem funkcionál rendesen.

Páciensek tapasztalatai: Sok ADHD-és IQ-ja a legfelső 8-9%-ba tartozik. De mivel sérült valamelyik agyi terület, ezért nem tudnak kiteljesedni a munkában, vagy a magánéletben. Sajnos a későn diagnosztizált ADHD-re a gyógyszer csak rész megoldás. A leghatékonyabb a kombinált terápia.

Sajnos néha a páciensek szervezete túl érzékeny a stimulánsokkal szemben. Ekkor első sorban SSRI-t érdemes kipróbálni, ami szelektív szerotonin visszavétel gátló. Több hét kell a hatás kialakulásához. Érdemes később újra megpróbálni a stimulánsokat kisebb dózisban, vagy lassabb felszívódású formában.

Sok kezeletlen ADHD-ésnek vannak drog vagy alkohol problémái. Visszatérő probléma a kanabisz használat, ami segít az érintetteknek, hogy kikapcsoljanak, jobban aludjanak, kevesebbet stresszeljenek.

Sajnos a kanabisz egy idő után a tompává tesz és a maradék motívációt is elvesztik a szer használók.

 

Az ADHD másik vele járója a szorongás, az ellazulás hiánya. Az érintettek korán észre veszik, hogy valami nem stimmel velük és nem találják a hangot a neurotipikus társaikkal. Később ez a szakadék tovább nő. Ezért hamar kialakul a gátlás szinte mindenre.

Ha nem csinálunk meg valamit, nem is bukunk le, hogy mennyire buták vagyunk. Ezt érzi rengeteg ADHD-és, mikor a munkában önállóan kell feladatot végre hajtania, vagy egy iskolai órán kell megjelenni, miután hibáztunk.

Vissza térő történet, hogy azért buknak meg  ADHD-ések a főiskolai tantárgyakból mert egyszer nem mentek be, vagy nem adtak le egy házifeladatot és őszintén féltek hogy a tanár mérges lesz rájuk vagy hogy csalódik bennük. -Rendkívül alacsony az önbecsülésük sok esetben.

Az ADHD tanulási gondjait az okozza, hogy az agy jutalmazó rendszere sérült. Ez miatt nem indul be a tanulási folyamat az érintetteknél. Tehát mikor látja a célt az ADHD-és, az agy elkezd tanulni és végrehajtja a feladatokat.

De amikor a főiskolán egy unalmas tantárgy csak fél év múlva hoz eredményt, az agy nem lát öszefüggést a feladat fontossága és a később esedékes jutalom között. Ezért az agy ilyenkor félálomba merülve próbálja túlélni az unalmas iskolai előadásokat.

Megjegyzés: Amikor rá akarnak venni minket olyan dolgokra, amiről tudjuk hogy fontos, de az agyunk nem "ébred fel" akkor hatalmas idegrendszeri ellenállást érzünk hogy elkezdjük azt. Szinte szikráznak az idegsejtjeink, ellenkezink minden idegszálunk és azt érezzük: NE CSINÁLD!!! Ehhez az érzéshez hozzájárul a szorongás és gátlásosság, hogy ne bénázzunk. Ezért az agy gyakran gátló érzéseket kapcsol sok feladathoz, még mielőtt tudatosulna a feladat.

Ez miatt vannak a reggeli gondok a felkeléssel is. Amikor többször kell az órát felhúzni hogy ki tudjunk kelni az ágyból.

Megjegyzés: Én sokszor a kávét előző este az ágyam mellé teszem egy kulacs vízzel. Éjszaka gyakran felébredek mert szomjas vagyok. Mikor csörög az ébresztő, azonnal megiszom a kávét. Egymástól föggetlenül 2 ébresztési időpont van beállítva. Így hiába nyomom ki, 10 perc múlva újra csörög.

Kísérletek bizonyítják, hogy az ADHD-és gyerekek sokkal rosszabbul viselik el a jutalom késleltetést. Inkább a kevesebbet választják azonnal, mint a többet, ha várni kell rá.

Ez egy nagypbb probléma része, mert az ADHD-és agy vizsgálatakor megállapították, hogy sokkal kisebb az agy jutalmazó rendszerét aktiváló hálózat. Tehát a várható jutalomra nem aktíválódik az agy, míg az azonnalira igen.

ADHD-és gyerekeknél a legjobb ösztönző erő lehet, ha a zsebpénzt azonnal teljesíthető feladatokhoz kötik.

Nehézségek az olvasás utáni szövegértésben és vissza idézésben. Sok ADHD-ésnek többször el kell olvasnia a feladatot, hogy megértse. Ez nem olvasási probléma, tökéletesen olvasnak az érintettek. A probléma az, hogy nem tudnak tartósan figyelni és megtartani a memóriájukban az éppen olvasottakat.

Ha több időt hagyunk a dolgozatkor a feladat elolvasására és értelmezésére, akkor sokkal jobban teljesítenek.

Bűntudattal járó szociális és teljesítmény szorogás: Gyakran rettegnek attól, hogy szégyenbe hozzák magukat, vagy a családjukat. Nem ritka, hogy sármos fiúk rettegnek, hogy nem kellenek egy lánynak sem. Vagy gyönyörű lányok rettegnek attól, hogy egyedül maradnak.

Sokszor nem mernek önállóan cselekedni, vagy a szorongásaik miatt nem mernek új állást keresni, vagy változtatni az életükön.

 Kétségbe esett megkűzdési kísérletek: Mikor keményen dolgozunk minden hátrányunk ellenére, de mégis elbukunk, hatalmas, mindent elsöprő intenzív érzéseink támadnak. Ez meggátolja a logikus gondolkodást. Sok esetben csak a vagyak és félelmek vezérlik az érintettek cselekedeteit.

ADHD + magas intelligencia: Sok kimagaslóan okos ADHD érintett szenved, mert az elvásárok hatalmasak feléjük, de nem felelnek meg az elvárásoknak. Sajnos érzik a rokonaik és tanáraik, főnökeik csalódottságát is.

Perfekcionizmus és rossz tervezés okozta gondok: Az érintettek gyakran szenvednak kényszerességben, ami megnehezíti hogy logikusan és könnyen elérhető módon szervezzék meg a munkájukat. Jellemző a túlvállalás, vagy a túlbonyolított, logikátlan folyamatokhoz való rögeszmés ragaszkodás.

Hogy birkózzunk meg ezekkel? A könyv nem csak felteszi ezeket a kérdéseket, hanem valós történeteken keresztül meg is mutatja.

 

Megfeneklett Tehetségek, Thomas E. Brown. Animula Kiadó, 2020. ISBN 978-615-557-438-2

A bejegyzés trackback címe:

https://egy-targoncas-naploja.blog.hu/api/trackback/id/tr9316418356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása